Kőnig Istvánné anyai nagyapja

A képen anyai nagypapám [Schillinger Lipót] látható, aki Gyulán élt. 
 
Az anyai nagyszüleimnél nagyon sokat voltam. Gyulán laktak, egy nagy sarokházban, a Kossuth téren. Nagyapámnak volt egy vasüzlete, ahol mindent lehetett kapni, ami fémből volt, ekét, edényeket, biciklit, szöget, csavart, mérleget. Nagyon jellegzetes vas szaga volt az üzletnek. A nagymama ült a pénztárban. Volt egy nagyon nagy udvar, ahol megfordultak a teherautók, amelyek hozták az árut. A nagypapa reggel lement az üzletbe, és este jött haza. 
 
Attól kezdve, hogy a németek 1944. március tizenkilencedikén bejöttek, egyszer találkoztam még Gyulán élő nagyszüleimmel. A nagypapámnak agyvérzése volt, kórházba vitték, és emlékszem, anyámmal elmentünk meglátogatni. Azon kívül már nem találkoztunk velük. Csak hallottam, hogy ők is a békéscsabai dohánygyárba kerültek, és onnan Auschwitzba. De a dohánygyárban sem találkoztunk velük.