A Kauders család Prágában

A Kauders család Prágában
+
  • Foto aufgenommen in:
    Prága
    Jahr:
    1937
    Ländername:
    Csehszlovákia
    Name des Landes heute:
    Czech Republic
A kép 1937 nyarán készült Prágában. Az első sorban balról a harmadik, a copfos kislány a nővérem, Klára, aztán anyám, apám, és apám előtt állok én. A kép közepén, elöl a világos öltönyös férfi és apró mintás ruhájú nő Lautenburg László és a felesége, szüleim barátai. A barátok egy része szakmai kapcsolatból származott, kirakatrendezők voltak. Apám a szakszervezeti életében a kirakatrendezőkkel élt nagyon együtt. Ezek is mind zsidók voltak. A kirakatrendezés zsidó szakma volt. Alig volt nem zsidó kikarakatrendező. Két nagyobb áruház volt Pesten, a Corvin és a Divatcsarnok, ezeknek nem zsidó volt a főrendezője. De hát azok akkora urak voltak, hozzánk képest méltóságos urak. Az összes többi lóti-futi kirakatrendező mind zsidó volt. Ezt azért tudom olyan biztosan, mert már a Garay utcában laktunk, amikor kijött az egyik zsidótörvény, azt hiszem, a második, és apám összehívott egy ilyen baráti értekezletet. Nagyon szép nagy lakásunk volt, hatalmas szobával, és vagy harmincan voltak ott, és arról tanácskoztak, hogyan kell strómant szerezni. A kirakatrendező szakma azzal járt, hogy kereskedőismeretség volt. Például emlékszem, hogy 1943-ban kaptunk mind a ketten egy-egy nagyon szép kabátot a nővéremmel. Lauternburg Laci bácsi a Herczeg & Fodornál dolgozott, kirakatrendező volt, és személyzeti áron megkaptuk. Ilyesmi mindig volt. A szüleim imádtak utazni. 1935-ben kettesben hajóval Bécsbe mentek. Aztán 1937-ben már minket is vittek, Lautenburgékkal befizettek egy többhetes csehszlovákiai utazásra. Lautenburgékkal nagyon jóban voltunk, közel is laktak. Együtt kirándultunk, a két család rendszeresen összejárt. Két fiuk volt, Bandi és Ervin. Bandi 1926-ban született, Ervin 1932-ben. Bandi nem élte túl a munkaszolgálatot, a többiek túlélték a háborút, de megszakadt velük minden kapcsolat. Bécsből csak az maradt meg bennem, hogy Klári a Mária Terézia szobor előtt leejtette a szalámis zsömléjét, és ezért morogtak vele. A cseh körutazásról sok mindenre emlékszem. Voltunk Prágában, befizettünk egy városnézésre, aminek az egyik állomása az óvárosi városháza volt, ahol fényképet készítettek a csoportról. Máig emlékszem a magyarázatokra. Voltunk Zlinben, a Bat?a-városban, láttuk a kollégiumot, hogyan vannak a gyerekek elszállásolva, meg milyen korszerű az egész, láttuk, hogy a rendőrök antilop cipőben sétálnak, és fűre lépni szabad. A következő évben két hetet töltöttünk Pöstyénben egy panzióban. [Pöstyén -- nagyközség, Nyitra vm. 1910-ben 7379 lakos, nevezetes gyógyfürdő, kénes hévizei és iszapja világhírű. Trianon után Csehszlovákiához került, 1993 óta Szlovákiához tartozik. -- A szerk.] Aztán ezzel vége lett az utazásoknak. Később aztán, amikor megengedhették maguknak a szüleim, nagyon sokat utaztak.

Interview details

Interviewte(r): A.-né G.
Interviewt von:
Andor Mihály
Monat des Interviews:
November
Jahr des Interviews:
2004
Budapest, Ungarn

HAUPTPERSON

A.-né G.
Jüdischer Name:
Perl Marse
Geburtsjahr:
1928
Geburtsort:
Budapest
Beruf
nach dem 2. Weltkrieg:
Közgazdász
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Kauders Zsuzsanna
    Jahr der Namensänderung: 
    1945
    Grund der Namensänderung: 
    Asszimiláció, magyarosítás
  • Vorheriger Familienname: 
    H. Zsuzsanna
    Jahr der Namensänderung: 
    1951
    Grund der Namensänderung: 
    Házasság

Mehr Fotos aus diesem Land

Jindrich Lions Eltern Arthur und Elisa Lion als Trauzeugen mit Freunden in Prag
Sigmund und Anna Fleischer
Karl Smolka
Amalie Schwarz
Jindrichs Lions Ehefrau Hannah mit den Söhnen Michael und Thomas
Jindrich und Hannah Lion

Weitere Biographien aus diesem Land

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8