Ružena Deutschová esküvői képe

+
  • Foto aufgenommen in:
    Prága
    Jahr:
    1947
    Ländername:
    Csehszlovakia
    Name des Landes heute:
    Czech Republic
1947-ben férjhez mentem Deutsch Hermanhoz, ekkor készült ez a felvétel is. 
 
A  leendő férjemmel a háború után a Joint által fenntartott közös étkezdében találkoztunk, ahol én mint kisegítő szakácsnő dolgoztam. Ő is oda járt étkezni. Azelőtt is ismertük egymást, hiszen ő is galántai volt. Köztünk huszonegy év korkülönbség volt. A  háború előtt egy gyönyörű szép biciklivel járt, azt mindig szerettem volna kölcsönkérni, ezért megkértem: “Bácsi, adja kölcsön a biciklijét!”  Persze sohasem adta kölcsön. Agglegény volt.  
 
A háború után hazajött, akkor igen összetartottunk. Sokszor áthívott, amikor már önálló ékszerüzletet nyitott, és el kellett utaznia a társával, hogy ott aludjak. Másnap én nyitottam. Egy órássegéd is dolgozott ott, de én is segítettem. Néha  megkért, hogy süssek ezt, főzzek azt. Megcsináltam. Lassan megszerettük egymást. Prágában házasodtunk össze. A polgári esküvő itt volt Galántán, 1947. december 6-án, Mikulás napján. Az egyházi esküvőt Prágában, 1947. december 28-án tartottuk. A férjem zsidó volt, és én ezt nagyon fontosnak tartottam. Az esküvőt azért tartottuk Prágában, mert akkor még ott lakott a Nachman bácsim és az Etus néni. 
 
Prágában a leendő férjem a Párizs Szállóban lakott, én pedig, amíg nem volt meg az esküvőnk, a nénimnél laktam. Közvetlenül az esküvő előtt, szóval a szertartás előtt a néni elvitt a mikvébe. A mikve ott volt nem messze a Vltavától. Először megfürödtem egy kádban, aztán a víz alá kellett buknom, megmondták, mit hogyan kell csinálni. A hajamat nem nyírták le, parókát sem viseltem soha. A fejemet bekötöttem, még ma is bekötöm, ha imaházba megyek. Galántán már csak párszor mentem el a mikvébe. A mikve addig működött itt, Galántán, amíg le nem bontották a hatvanas években.  
 
A menyasszonyi ruhámat a férjem egy ismerősétől kölcsönözte. A fátyolt és a csokrot tőle kaptam ajándékba. A nénim öltöztetett fel a szertartás előtt. Abban a prágai zsinagógában, ahol a zsidó óra van, ott volt a szertartás. Rappaport ortodox rabbi adott össze bennünket. Az esküvő alatt a vőlegény a hüpe alatt már várt. Az Etus nénim és az apám felesége, tehát a mostohaanyám belém karolt, és a hüpe alá vezettek. A férjemet a Nachman bácsi és az apám vette közre. A szertartás végén a férjem poharat tört. Azután az Etus néniékhez mentünk, ahol a lakoma következett. Elég sokan eljöttek. A legjobb barátnőm, a Szidi is ott volt a férjével. Hét asztal volt megterítve. Az esküvő után már a férjemmel laktam a hotel Párizsban. Egy hétig maradtunk Prágában. Eleinte Hermannak szólítottam, de amint megszülettek a gyerekek, akkor már apunak hívtam. Az unokák előtt pedig  papának. 
 

Interview details

Interviewte(r): Ružena Deutschová
Interviewt von:
Korčok Martin
Monat des Interviews:
Szeptember- Október
Jahr des Interviews:
2004
Galánta, Slowakei

HAUPTPERSON

Ružena Deutschová
Jüdischer Name:
Rikva
Geburtsjahr:
1927
Geburtsort:
Dombó
Beruf
nach dem 2. Weltkrieg:
Üzletvezetõ
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Eiländer Rozália
    Jahr der Namensänderung: 
    1945
    Grund der Namensänderung: 
    Szlovákosítás
  • Vorheriger Familienname: 
    Eiländerová Rozália
    Jahr der Namensänderung: 
    1947
    Grund der Namensänderung: 
    Házasság

Mehr Fotos aus diesem Land

Sigmund Fleischer zur Kur in Marienbad
Jindrichs Lions Ehefrau Hannah mit den Söhnen Michael und Thomas
Familie Wallisch
Susanne Zahradniks Eltern Ernst und Katharina Adler nach dem Krieg
Philippine Fischer mit ihren Schwestern Grete Singer und Anni Dean und der Mutter Regine Bendiner
Sigmund und Anna Fleischer

Weitere Biographien aus diesem Land

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8