Kép
Az érettségi képem. 1949-ben készült.
1936-ben kezdtem az elemit a Hernád utca 42-ben, utána a Zsidó Gimnáziumba mentem, az Abonyi utcába. Az elemiben kitűnő voltam, a gimnázium első három évében jó rendű. Azért gyerekkoromban nem csak dolgoztam, hanem játszottam is, de nem éreztem munkának, amit apám irodájában csináltam. Én egyáltalán semmit sem éreztem munkának. Azt éreztem, hogy rám szükség van.
Jártam különórákra is, németórára, angolórára és zongoraórára. És a Berczik Sári nénihez tornára. És ameddig lehetett, a Műjégpályára jártam korcsolyázni. Aztán később mint zsidó nem járhattam oda. Pontosabban bérletet nem válthattam, és akkor a szüleim azt mondták, hogy akkor nem megyek.
1949-ben leérettségiztem, és rögtön mentem egyetemre, és rögtön férjhez is mentem. Amikor összeházasodtunk, a férjem odaköltözött a Dózsa György út 64-be. Az egyik szobában mi laktunk, a másik szobában anyám, és a középső szoba egy ilyen nappali volt. Aztán kénytelenek voltunk odavenni valakit a cselédszobába, mert különben kiigényelték volna.
Közben én egyetemre jártam, az ELTE-re, és 1954-re elvégeztem a kutató fizikus szakot. De már 1953-tól az Egyesült Izzó kutatórészlegében dolgoztam, ez volt az egy év gyakorlóidő, ami után diplomázni lehetett. Amikor 1955-ben racionalizáltak, akkor beiratkoztam a műszaki egyetemre, a villamosmérnökire, és azt levelezőn végeztem. 1962-ben fejeztem be.
