Havas Györgyné férje, szülei és gyermekei körében

A kép 1961-ben készült. A két szélén a feleségem szülei, középen a feleségem, én és a három gyerekünk. A feleségem vegyes házasságban született, a papa nem volt zsidó. Ő rendes katona volt a második világháborúban. A feleségem az édesanyjával hamis papírokkal bujkált. A papa, Tóth Nándor egy életrevaló ember volt, hol ezzel, hol azzal foglalkozott. Járt vásárra, ha úgy alakult, volt, amikor egy szenespincéje volt egy alkalmazottal, volt, amikor sör kiszállításával, eladásával foglalkozott. A mama zömmel otthon volt. Ismertem a Tóth nagymamát is. Egy hallatlan jószívű asszony volt, nagyon szerette az unokáját, és szerintem ő cigány lehetett. Soha nem kérdeztem, de bennem magamban igenis fölmerült. Soha egyetlen szó sem esett erről, még a feleségemmel sem. Szerény, polgári módban éltek, gondtalanul, de nem bőségben. A feleségem annak idején elkezdett járni polgáriba, de csak kettőt fejezett be. Amikor megismerkedtünk, már dolgozott. A tanult szakmája női szabó.