Kertész Péter általános iskolai értesítője

Ez az én iskolai értesítő könyvem, aminek kelte 1946. március 14. Mikor hazaérkeztünk a deportációból 1945 májusában, akkor a bátyámmal, Mikivel Karcagon valami zárdába jártunk iskolába, hogy ne veszítsük el az évet. Nem is veszítettük el, ez a második osztály volt. Erről nincs bizonyítványom, illetve nincs az irataim között. Zárdának hívták, mert apácák is tanítottak benne. A zsidó iskolába ekkor még nem jöttek vissza a tanítók. Érdekes módon, a zsidó gyerekeknek egy másik része a református iskolába járt. Aztán harmadikban már a karcagi zsidó iskolába jártunk. Negyedikben, 1946-ban felkerültünk Budapestre, valamilyen cionista otthonba, a Habonim Drorban voltunk. Ez Zuglóban volt akkoriban. Onnan jártunk a Tarbutba [lásd: Tarbut Magyarországon]. Ez a Bérkocsis utca sarkán volt -- ahol a Rabbiképző van --, ott mindent héberül tanultunk. Ekkor, utólag írhattam be a népiskolai [általános iskolai] értesítőmbe, hogy a magyaron kívül beszélek héberül. Akkor tényleg beszéltem valamit héberül. Móse az én zsidó nevem, ezt is utólag írtam be. Negyedikben a Rabbiképző templomában, mely a budapesti izraelita fiúgimnázium temploma is volt egyben, a szószékről én búcsúztattam a tanévet hibátlan héberséggel. Aztán 1947-ben lekerültünk Szegedre, valami cionista intézetbe. Ott a szegedi zsidó iskolába jártunk egy évet. Aztán 1948-ban megint visszakerültünk Pestre, és akkor a Tárogató úton ugyancsak volt egy otthon, és onnan jártunk a Labanc utcai iskolába, ahol hét osztályzat volt! Nyolcadikban a Gorkij fasorban lévő fiúárvaházból jártam a Rottenbiller utcai iskolába, ott végeztem a nyolcadikat. Azért itt mosták az agyunkat ezekben a cionista otthonokban. A Tárogató úton, Zuglóban, a Bácskai utcában meg Szegeden. Igaziból nem tudom, miért mentünk egyik helyről a másikra. Voltak ilyen átcsoportosítások. Nem működött az a helyszín, ahol addig voltam? Nem tudom! De ezek kellemetes dolgok voltak, mert a szabadidős foglalkozások mind olyanok voltak, amik a jóízű táborozásokra jellemzőek. Tábortűz volt, azt körbetáncoltuk valahogy, horgásztunk, meg nem tudom, mit csináltunk. Nagyon sok olyan magyar mozgalmi dal volt, aminek volt héber megfelelője. Most már nehéz megmondani, hogy melyik az igazi. Például a 'Szól a kakas már?', az egy jiddis dal eredendően [A köztudatban ez a dal magyar népdalként él, holott valóban, eredetileg ez a dal Taub Eizik Izsák nagykállói rabbi nevéhez fűződik. Hogy pontosan milyen szerepet is töltött be a dal megszületésében a rabbi, azt homály fedi, az erről szóló legendák ugyanis ellentmondanak egymásnak. Bizonyos források szerint ő gyűjtötte a falusiaktól a 'Szól a kakas már' dallamát és szövegét, mások szerint ő írta, megint mások szerint kedvenc nótája volt, és a meghonosításában segédkezett. -- A szerk.]. De ez teljesen mindegy, mert nagyon lelkesítően hatottak. Tehát jó értelemben lehetett manipulálni a fiatalokat is. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Az értesítő rovatai: A) Jobb oldal: SZEMÉLYI ADATOK 1. A tanuló családi és utóneve: Kertész Péter Esetleges megkülönböztető mellékneve: Mose (utólag beírva gyerekes betűkkel) 2. Születésének helye: Karcag város Szolnok 3. Születésének ideje: 1938. évi XI. hó 28. napja 4. Vallása: izr. 5. Anyanyelve: magyar 6. Ha nem magyar anyanyelvű, beszél-e magyarul? 7. Ezenkívül még milyen nyelven beszél? héberül (utólag beírva gyerekes betűkkel) 8. Oltották 1938 évben 9. Ujraoltották 1945 évben 10. Hány évig járt óvodába? 11. Az apa (anya v. gyám) családi és utóneve: Kertész Endre 12. Az apa (anya v. gyám) foglalkozása: nyomdász Kelt Karcag, 1946. márc. hó 14. napján B) Bal oldal A Tanulmányi Értesítőben használt érdemjegyek