Svéd Mihály Párizsban

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Párizs
    Fénykép készítésének éve:
    1926
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Franciaország
    Ország neve ma::
    France
Ez az apukám [Svéd Mihály] fiatalon, Párizsban, még a házassága előtt. Ez a kép olyan 1925-1926 körül készülhetett.
 
Apám családjában az apám volt az, akit egyetemre küldtek a nagyszüleim, mert ő volt a legidősebb. Általában a legidősebbet küldték el a zsidó családokban tanulni. Az öccsei közül az egyik ikeröccse [Svéd Vilmos] szakmát tanult, fodrász volt és pedikűrös, fodrászüzlete volt a Népszínház utcában. A másik [Svéd Zoltán] kereskedelmiben érettségizett, és Sanyinak is szakmája volt. Apu végül egy évet végzett csak a közgazdaságin. Mert aztán felmérte a helyzetet, hogy nincs tovább [Apja 1917-18 körül kezdhetett egyetemi tanulmányokba (1899-ben született). Nem tudjuk kideríteni, melyik egyetemre iratkozott be közgazdaság-tudományt tanulni, hiszen önálló közgazdasági egyetem ekkor még nem létezett. Lásd a szócikket: közgazdaság-tudományi egyetem. -- A szerk.].
 
1919-ben beállt vöröskatonának, mint afféle baloldali ember. Amikor leverték a kommünt, akkor a Svéd nagyapámék a Császárfürdő állomás épületében laktak, mert ott volt a nagypapa állomásfőnök. És jöttek oda a csendőrök, őt keresték [Minden bizonnyal rendőrök voltak, nem csendőrök. Csendőrség vidéken volt. -- A szerk.]. Az apu volt otthon egyedül. Mondták, hogy a Svéd Mihályt keresik. S apunak rögtön büdös volt a dolog. Hogy miért keresik a csendőrök. Azt mondta, a bátyja nincs itthon. Miután voltak testvérei, úgy tett, mintha ő valamelyik öccse lenne. A csendőrök ott hagytak egy papírt, hogyha megjön, azonnal jöjjön be a rendőrkapitányságra. Erre az apukám bepakolt egy kis bőröndbe, és fölült a párizsi vonatra. Párizsig meg sem állt. Kint volt öt vagy hat évig. 1920-ban ment ki Párizsba. Miután az apukám eléggé értelmes, okos ember volt, megértette, hogy ő a büdös életben Magyarországon értelmiségi pályát nem fog folytatni, és kitanulta kint a női szabóságot. Egy nagyon művelt szabó lett belőle, aki jól beszélt nyelveket is, s Párizsban magába szívta a kultúra, a művészetek szeretetét is.
 
Akkor ismerkedett meg anyukámmal, amikor hazajött, és 1929-ben elvette feleségül. Anyám is varrónő volt. Együtt csináltak egy varrodát, egy szabóműhelyt. Ez egy belvárosi szabóság volt, amiben főleg apukám meg anyukám dolgozott.
 

Interjú adatok

Interjúalany: Györgyi Svéd
Interjúkészítő neve:
Sövényházy Csilla
Interjú készítésének hónapja:
Július
Interjú készítésének éve:
2007
Budapest, Magyarország

Kulcsfigura

Mihály Svéd
Születési év:
1899
Születési hely:
Budapest
Halálozási év:
1945
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Női szabó

További képek ebből az országból

Földes Endre és Altman Károlyné vakáción
Neumann Ilona  Hochbergerék sírjánál
Pierre Markovits szüleivel és húgával
Fisher Jenõ párizsi évei alatt
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8