Svéd nagymama, karján Györgyivel

A képen a Svéd nagymama [Svéd Zsigmondné, szül. Stern Mária] karján tartja az unokáját, a hat hónapos Györgyit, vagyis engem [Svéd Györgyi], a nyolcadik kerületi, Erdély utcai lakás előtti folyosón. 
 
A nagymama körülbelül hatvanegy-hatvankét éves lehetett akkor [1867-ben született]. Rákosligetről vitték el Auschwitzba, 1944-ben. Ő volt az, aki valószínűleg már a vonatúton, a vagonban meghalt, nem bírta ki az utat. Túlélők mesélték, 1945-ben.
 
A nagypapámék Mátészalkáról költöztek föl Budapestre. Szolgálati lakásban laktak, az állomás épületében. Itt nevelte nagyanyám az öt gyereket. Amikor kiházasodtak a gyerekeik, átköltöztek Pestre, a nyolcadik kerületbe, az Erdélyi utcába. S amikor a nagypapám nyugdíjba ment, akkor a nagymamámnak Amerikában meghalt egy testvére, aki után valamennyit örökölt. Abból a pénzből meg apukám és a legfiatalabb öccse hozzájárulásával vettek Rákosligeten egy házat. Mi sem voltunk soha gazdagok, se jómódúak, de apám és a testvére vállalták a részletek fizetését a rákosligeti házra.