Trattner Zsigmond és családja rokonlátogatáson

Itt van a nagycsalád. Mindenki rajta van. Mikor a Zsiga bácsiék -- Zsiga bácsi volt anyám legfiatalabb öccse -- eljöttek látogatóba hozzánk Rozsnyóról valamikor az 1960-as években, akkor kimentünk a Margit-szigetre, ott csináltuk ezt a képet. Zsiga bácsi jobbról az első, a nővérem áll Zsiga bácsi mellett, a nővérem mellett hátul vagyok én, az unokaöcsém, a Lóri mellettem áll. Zsiga bácsi a nagyapám üzletében segédkezett. Ő itt járt iskolába, Budapesten. Ella néninél, anyám nővérénél lakott négy évig, kereskedelmi érettségit tett, és utána visszament Dobsinára. Zsiga bácsi csinálta az első futballpályát Dobsinán. Csinált egy uszodát is polgármesteri pénzből, ugyanis jóban volt a polgármesterrel. Az uszodába a Sajó patak vizét vezette. És egy részét elzárta, abból lett uszoda. Én is fürödtem benne. Tizennégy fokos vize volt, hiába, ott hűvös a nyár, Dobsina magasan van. Zsiga nagybátyám volt az utolsó zsidó Dobsinán, mert mindenkit elvittek, ő a hegyekbe jelentkezett partizánnak, és ott volt [lásd: Szlovák Nemzeti Felkelés]. Aztán látta, hogy mindenütt keresik, átszökött a határon, és itt bujdosott Budapesten. Mikor aztán vége volt a háborúnak, hazament a feleségével. Úgyhogy voltunk nála látogatóban többször is Dobsinán, már nagyon öreg volt. Aztán átköltözött Rozsnyóra, mert ott még voltak rokonok.