Varsa József törlése az ügyvédi kamarai névjegyzékből

BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA  

V., Szalay-utca 7 

Tárgy: Törlés a budapesti ügyvédek névjegyzékéből

 

HATÁROZAT

 

A Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának 1944. évi április hó 14. napján tartott teljes ülése Dr. Varsa József ügyvéd urat a m. kir. Minisztérium 1210/1944. M. E. számú rendelete 5. §-a alapján a Budapesti Ügyvédi Kamaránál vezetett ügyvédek névjegyékéből törli.

A törlést rendelő határozat jogerőre emelkedése után a Budapesti Közlönyben közzéteendő.

Az 1937. évi IV. tc. 62. §-a értelmében az u. e. tc. 63. §-ában meghatározott jogkörrel irodagondnokul a Kamara Dr. Kelety Géza ügyvéd urat rendeli ki.

E határozat ellen 15 nap alatt az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságához csakis az 1210/1944. M. E. számú rendelet 9. §-ában megállapított esetekben van fellebbezésnek helye. A más címen előterjesztett fellebbezést a választmány hivatalból visszautasítja.

 

INDOKOK

 

A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya megállapította, hogy a rendelkező részben megnevezett ügyvéd úr az 1941. évi XV. tc. 9. §-a szerint zsidónak tekintendő személy, miértis az 1210/1944. M. E. számú rendelet 5. §-a alapján a Budapesti Ügyvédi Kamarának az ügyvédekről vezetett névjegyzékéből törölni kellett.

 

Budapest, 1944. április hó 14-én

 

A Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának teljes üléséből.

 

Dr. Gaár Jenő s. k. elnökhelyettes. Dr. Vida Gyula s. k. főtitkár.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Amikor apám 1918-ban hazaérkezett a hadifogságból, letette az ügyvédi vizsgát, és egy ügyvédi irodában helyezkedett el. Az 1920-as évek végén feljött Pestre, nyitott egy ügyvédi irodát Róza néni Rákóczi úti lakásában. Ott is lakott, a fiúk akkor már nem voltak otthon, volt hely. Egy unokatestvére, Kesztenbaum Mariska volt a titkárnő. 

 

Apám irodája 1936--37-ig Gajdosék Rákóczi úti lakásában maradt, utána Dezső bácsi Hold utcai [akkoriban: Gróf Klebelsberg-utca] lakásába költözött, a trónterembe, ahogy azt a hodályt hívták. Abban a teremben még belső oszlopok is voltak. Dezső bácsi otthagyta a bankot, és apám társa lett az ügyvédi irodában. Nem volt jogász, de apám helyett sok mindent megcsinált. Apám 1933-tól kezdve nagyon sokat volt kórházban, szanatóriumban. Amikor Budakeszin volt, akkor Dezső bácsi kiment, megtárgyalták az ügyeket, apám elmondta, hogy ide kell menni, ennek azt mondani. Szóval amit helyette le tudott bonyolítani, azt megcsinálta. Dezső bácsi okos volt, jól átlátta a dolgokat. Természetesen a bíróságra csak apám mehetett, de Dezső bácsi vitte az irodát, olyan mindenes volt. Volt egy gépírónő is, egy helyes fiatal lány. 

 

Nem igazán tudom, milyen ügyekkel foglalkozott apám ügyvédi irodája. A Kecskeméti Konzervgyár biztosan az ügyfele volt, mert meglehetősen sok sárgabarackkonzervet kaptunk. Nagyon finom volt. Egyszer hallottam, hogy anyám és apám arról beszélgetnek, hogy valaki valamivel meg akarja bízni. Apám támadóan mondta, hogy nem fogja elvállalni: "Csak nem gondolja, hogy elvállalok egy olyan ügyet, ahol a kliensnek nincs igaza!" Aztán még egyet biztosan tudok. Balatonalmádin -- akkor úgy hívták, hogy Budatava, Almádi mellett egy település -- parcellázott valaki, és úgy adta el a parcellákat, hogy egy-egy telek árának a felét kellett kifizetni, a másik felét két év alatt részletre. Ennek az ügyletnek apám volt az ügyvédje, és nem honoráriumot kért, hanem egy telket fél áron. Meg is kapta. Nem használtuk semmire, mert apám betegeskedett, aztán 1945 után államosították. Anyám hosszú ideig tartó utánjárással valahogy visszaszerezte 1954-ben. Persze addigra már épített rá valaki egy lakóházat, ezért egy másikat kaptunk. Addigra már nem Budatava volt, hanem Almádi, és addigra már közművesítették. Szóval ilyen polgári perekkel foglalkozott, bűnügyekkel nem. Talán még válóperekkel is. 

 

Aztán 1944-ben a zsidótörvények alapján kizárták a kamarából. Apám mondta, hogy szerencsére Dezső viszi az ügyeket. Dezső keresztény volt.