Hilda Neumannová és lánya a Jeruzsálemi Templom nyugati fala előtt

A felvétel a Jeruzsálemi Templom nyugati falánál készült az 1990-es évek végén. A lányommal utaztam ide. Sonia a bal oldalamon áll. Sonjika 32 évig dolgozott idegenvezetőként egy párizsi utazási irodánál. Amikor lehetősége nyílt Izraelbe utazni, én is vele tartottam. Jeruzsálemben is jártunk, számos múzeumot és nevezetességet néztünk meg. A fénykép érdekessége a számtalan zsidó, aki összejött a Siratófal mellett. Bal oldalon a férfiak, jobb oldalon a nők imádkoznak. A zsidó férfiak többnyire kaftánt, kalapot és pajeszt viselnek, a zsidó nők pedig kendőt kötöttek a fejükre. Persze, rengeteg turista is nézelődött a tágas téren. Az 1990-es években utaztam ki Izraelbe, addig nem lehetett kimenni. Még akkor is vízum kellett. A vejem, Same? Oszkár intézte. Nagyon kíváncsi voltam Izraelre, de nagyobbnak képzeltem. Egy vonat jár végig az országban, 150 kilométer hosszan, amilyen az ország. A repülőtér szintén kicsi volt, az első benyomásom az volt, hogy verekednek ott. Nem voltam hozzászokva ehhez a kolhozrendszerhez, mert ha valaki kivándorolt, a mezőgazdaságba vették be, amíg nem talált jobbat, oda mindenkit felvettek. Ennivalót, lakást biztosítottak. Furcsa volt ez nekem, azt hittem, hogy olyan, mint az orosz rendszer. Együtt vannak, együtt dolgoznak, de azért az nem olyan. Mindenkinek van külön lakása, aki nem akar, nincs ott, nem erőszakkal veszik el a földjét, mert ott senkinek nem volt földje, a föld a zsidó államé. Nem értettem eleinte.